Háziorvoskodni különösen nehéz egy magyarnak Svédiában...
... ősszel, amikor még otthon, illatos, langyos őszi estéken kiültünk a teraszra, akkor itt már augusztus végétől a mind´koraibb esti szürkületben egyre csak, mint az öregedők, meleg sarkokat, meghitt helyeket keresünk. Persze találtunk is, pl. a svéd lakások kellemes zugaiban, vagy éppen városunkat járva belebotlunk valamilyen egyesületbe, vagy akár az erdők mélyére eldugott bármelyik faluban is egy meghitt társaságra.
... már be kell érned olyan közösségekkel is, a város 15-20 protestáns gyülekezete valamelyikében –nyelvgyakorlás szempontjából egyébként kifejezetten ajánlott!-, ahol a tiszta svédet hallva szó esik kirándulásokról, ünnepekről, hétköznapok eseménytelen jólétéről, vagy éppen az aktuális szarvas- medve- ,vagy farkas-vadászatokról, netán az amatőr kórusuk legutóbbi Szentpétervári (Izlandi, Észtországi, stb.) turnéjáról...
... mert amíg otthon a fárasztó hétköznapok feszültségeit szüretekbe, borokba, netán hétvégi fesztiválokba, vagy inkább családi ünnepekbe, közös gulyásfőzésekbe oldottuk, addig itt a napi munka után legföljebb arra marad energiád, hogy elmenj egyet úszni a tengeröbölbe, vagy családostul egyre csak bogyókat, gombát gyűjtögess a környékbeli félemetes, meseszép erdőkben, netán lakókocsival bolyongj a szomszédos Norvég fjordokon, avagy a közeli sportrepülőtéren végy még egy órát az ultrakönnyű pilótavizsgádhoz.
A gondok egyike, kitalálni valami hobbyt, változatos együttléti formákat a családoddal, a kollégákkal, ugyanis a korábbihoz képest sokkal több szabadidőd lesz, pl. vitorlázni, vagy egész évben síelni a közeli sáncok valamelyikén ...
... amikor hónapszám nem köszön rád senki az antsz-től, vagy oep-től, mert jószerivel ilyeneket erre felé nem is láthatsz, de még egy nyamvadt orvoslátogató sem keresett föl, amióta itt dolgozom, s persze az is hiányérzetet okoz (igaz, csak igen rövid ideig!) hogy nyomtatott formában nem láthatod aznapi munkád halmazokban tornyosuló eredményét, de annak is már vagy 5 éve, hogy papirra fölírhattam egy receptet, mert összes eme írásművünk egyetlen enter után Öfelsége a Svéd Király birodalmának bármely patikájában azonnal gyógyszerré fog változni!
… mert teljesen magadra maradsz, ha ebben az országban is a gyógyítás művészetét szeretnéd tovább űzni, ugyanis EGYEDÜL kell eldöntened, mi a határ, meddig mész el a gyógyításban. Kizárólag sajat szakmai kompetenciád, személyes felelősséged és kreativitásod a támasz, ugyanis az ANTSZ, vagy az OEP, de még az Önkormanyzat sem szól bele, hogy mit tehetsz, vagy mit nem.
... mert egy teljesen új kommunikciót is meg kell tanulnod, neveztesen, hogy a korábbi kényelmes(?) ”majd úgy is megmondják” helyett most hirtelen partnernek tekintenek, bevonnak a döntésekbe, ami elsőre azért elég próbás, sőt még gyanus is... a kezdeti nyelvi gondok miatt.
… hiszen rendeléseiden sem számithatsz nagyobb társaságra, mert az otthon megszokott napi 50-70- paciens színes forgataga helyett, itt mindössze 12-14 beteggel lesz talalkozásod, még a legerősebb hétköznap is...
… nem támaszkodhatsz bocsánatkérő, kincstári sablonokra, s nem hivatkozhatsz az intézményed anyagi helyzetére, vagy a svéd gazdaság –amúgy egyre növekvő- jóléti adataira, amikor az évenkenti bértárgyalásokon (lönesamtal) a jövő évi fizetesed szerinted méltányos szintjéről kell majd főnököddel négyszemközt szót ejtened, csupán a valóságos teljesítmenyedről kell megemlítened pár egyszerű tényt!
... mert sajnos senki sem fog segíteni abban, hogy kitaláld, milyen területen szeretnéd továbbképezni magad, s ráadásul mindezt természetesen munkaidőben, de hogy miből, az aztán tényleg nem a te gondod. Fizetsz te majd annyi adót, hogy erre is bőven futja Öfelsége kincstárából!
... nem kapsz visszajelzést, pláne „építő kritika” címen kioktató, vagy lesajnáló véleményt kűzdelmeidről e számodra merőben új strukturában, mert itt mindenre, így Rád is elegendő időt szánnak, hogy kiismerhesd magad e fura világban. Ám ha ez a beilleszkedési kísérlet némileg stesszesnek tűnne, akkor elnézést kérve meg fogják találni a rendszerben hozzád igazítható elemet. A folyamatnak e számodra már zavarba ejtően aprólékos csiszolgatása legtöbbször elsőre sikerülni szokott, ám ha mégsem, ... hát kezditek újra!
Igen, nehéz lesz háziorvoskodnod Svédiában, hacsak...
el nem hagysz pár magyarosch szokást, az otthoni kenyérkereséssel járó hóvégi dekázását, vagy a szellemi éberségünket amúgy karbantartó kreativ ötletelést további pénzszerzésre, ugyanis másodállás, pluszügyelet, mégegykörzet, receptzsold, s egyéb trükkök nélkül is normálisan el tudod majd tartani családodat, az egyetlen, hivatásod szerinti munkahelyi béredből is.
Nos, aki ennél is többre számít, az ne jöjjön Svédiába...
Bölcs tanács, jó szó,
a segítség
kézzelfogható:
Magyar Misszió